I am in a dark period. In all meaning. And also I am too happy to write about darkness, so I do darkness and do not think about it. Like I am too much in love to write about it. I rather deal with the inexhaustible variations of pain. It's always easier to imagine something than living through. Dark 80s, oh yes, honey. Kiss me with your cold lips and empty tounge. Dancing with berliners. It seems to be the most exciting reason for my Deutsch learning.
Egy 'dark' időszakban vagyok. Minden értelemben. (Sajnos nincs olyan magyar megfelelője, amivel tökéletesen jellemezni tudnám állapotomat, vagy csak fáradt vagyok megtalálni.) És ráadásul túl boldog vagyok ahhoz, hogy a 'dark' állapotról írjak, így inkább csinálom, semmint, hogy gondolkodjak róla. Mint, ahogyan túl szerelmes vagyok ahhoz, hogy a szerelemről írjak. Inkább foglalkozom a szenvedés kimeríthetetlen variációival. Mindig könnyebb valamit elképzelni, mint átélni. Dark 80s, ó igen, drágám. Csókolj a rideg ajkaiddal és kietlen nyelvcsapásaiddal. Berliniekkel táncolni. Úgy tűnik, ez a legizgalmasabb érv a német tanulásomra.
0 comment(s):
Post a Comment